A tizenkét éves Bailey (Nykiya Adams) érzelmileg instabil apjával, Buggal (Barry Keoghan) él egy foglalt házban. Amikor Bug bejelenti, hogy feleségül veszi új barátnőjét, a lány teljesen magára marad, hiszen édesanyjához sem fordulhat, aki egy bántalmazó párkapcsolatban él. Bailey a város zaján túl talál vigaszt – mély kötődéssel fordul a természethez és az állatokhoz. Az egyik ilyen elvonulás során titokzatos találkozásban van része, amely erőt ad neki, hogy szembeszálljon anyja kegyetlen partnerével. A Bird című filmben Andrea Arnold, a kortárs brit film egyik legnagyobb sztárrendezője lebilincselő és reményteli történetet mesél identitásról, szexizmusról, magányról és a szigetország filmtörténetéhez méltó osztályharcros küzdelemről, amelyet Bailey öntörvényű karaktere emel megható portrévá. Egy csipetnyi mágikus realizmus szövi át a kamaszkor megrendítő felfedezését Délkelet-Anglia partjainál. A vetítést a British Council támogatja.
Andrea Arnold a Los Angeles-i AFI Konzervatóriumban tanult rendezést. Miután Wasp (2005) című alkotása elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat, első játékfilmje, a Red Road (2006) Cannes-ban mutatkozhatott be. A Michael Fassbender és Katie Jarvis főszereplésével készült Fish Tank (2009) pár évvel később pedig már egy kiforrott, nyers realista stílusú rendező 21. századi karrierívét vetíti előre. Arnold 2011-es merész újragondolása Emily Brontë Üvöltő szelek című klasszikusának bátran megfosztotta a regényt elemi érzékenységétől, hogy aztán a rendező az amerikai középnyugat felé forduljon American Honey (2016) című, mámorító road movie-jával, amely Cannes-ban a zsűri nagydíját érdemelte ki. Első dokumentumfilmje, a Cow (2021) egy tehén életútját követi. A Barry Keoghan és Franz Rogowski főszereplésével készült Bird (2024) című filmjével Arnold visszatér a fikcióhoz, továbbra is egyensúlyt teremtve a zord realizmus és a lírai szépség között, megszilárdítva helyét a kortárs filmművészet legjellegzetesebb női hangjai között.
angol
magyar
